A 20. század első évtizedének közepén kialakult
válságot az úgynevezett koalíciós kormány
kísérelte meg kezelni, melyet 1906. április 8-án
nevezett ki az uralkodó, melynek élére Wekerle
Sándor került.
Miniszterelnöki funkciója mellett egyidejűleg a
pénzügyi tárcát ismételten megtartotta.
Második miniszterelnöksége alatt folytatta
adóreformját, valamint 1907-ben megkötötte
Ausztriával a gazdasági kiegyezést. E
miniszterelnöki időszakára esik a példaértékű, ma
Wekerle telepnek nevezett, a közalkalmazottak
megfelelő szociális életkörülményeit biztosító
városrész felépítése, amelynek részletes
kidolgozásában is részt vett.
Wekerle 1910. január 17-én mondott le
tisztségéről.
Hét év múlva, IV. Károly kérésére harmadik
alkalommal is az ország élére került. A rövid életű
Eszterházy-kabinet bukása után 1917. augusztus
20-án a király az idős Wekerlét nevezte ki
miniszterelnökké. Az első világháború dúlásai
közepette is egy új, hatékonyabb adórendszer
kidolgozásával foglalkozott.
Az összeomlás időszakában 1918. október 30-án
lemondott, majd a Tanácsköztársaság időszaka
alatt a kommunisták túszként tartották fogva.
1921 nyarára betegsége elhatalmasodott, az
addig hatalmas termetű férfi testsúlyának felére
fogyott, majd 1921. augusztus 26-án Budapesten
elhunyt. Ravatala a Magyar Tudományos
Akadémia épületében volt, végső nyugalomra
pedig a Kerepesi úti temetőben talált.
Wekerle Sándor
szülővárosa Mór
Az állandó kiállítás Mór központjában,
rendezett, ápolt parkokkal, kerttel
övezett, későbarokk kastélyban
található.
A Móri borvidék ékszerdoboza
nemcsak szellemi és kulturális
örökségéről, de a várostt körülvevő
páratlan természeti környezetről és
boráról, az Ezerjóról is híres.