Wekerle Sándor ifjúkori portréja Wekerle Sándor Magyarország háromszoros miniszterelnöke és ötszörös pénzügyminisztere életét bemutató kiállítás Mór, Lamberg-kastély    Életrajz:  Wekerle Sándor (1848–1921)  Wekerle Sándor, Magyarország háromszoros miniszterelnöke 1848. november 14-én született Móron, édesapja Wekerle Sándor, a Lamberg grófok gazdatisztje, édesanyja Szép Antónia. Alapfokú iskoláját Móron a kapucinusoknál végezte, majd 1859 és 1867 között tanulmányait a székesfehérvári ciszterci rendű gimnáziumban folytatta. Az 1867 nyarán megszerzett érettségi vizsgája után a pesti Magyar Királyi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karán tanult tovább jogász szakon, majd 1870 nyarán másfél hónapot külföldi utazással töltött Svájcban és Észak-Olaszországban. A pénzügyminisztériumba 1870 októberében került, mint gyakornok, segédfogalmazói státuszba, majd 1874-ben miniszteri fogalmazóvá emelkedett a ranglistán, 1877-ben pedig már miniszteri titkári címmel és jelleggel felruházott fogalmazó volt. 1881-től miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel előléptették, ugyanettől az évtől a minisztérium Elnöki osztályát vezette, majd 1882-ben címzetes osztálytanácsosi státuszából valóságos osztálytanácsossá nevezték ki. 1884-ben a vaskoronarend harmadik osztályával tüntette ki Ferenc József, 1885. január 1-jétől pedig az uralkodó miniszteri tanácsossá nevezte ki, Tisza Kálmán miniszterelnök Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter közvetlen munkatársává téve. Szapáry lemondása után pozícióját ideiglenesen a miniszterelnök, Tisza Kálmán vette át és 1887 februárjában államtitkárrá léptette elő Wekerlét, majd 1889. április 9-én a pénzügyminiszteri széket foglalta el. Tárcáját az 1890 és 1892 között működött Szapáry kabinetben is megtartotta. Pénzügyminisztersége alatt jelentős adóreformot hajtott végre, melynek köszönhetően helyreállította a korábban igencsak ingatag államháztartás egyensúlyát és szabályozta a valutát, melynek kapcsán a Monarchia az aranypénzrendszerre tért át. 1891. szeptember 2-tól valódi belső titkos tanácsosi címet kapott, majd 1892. július 25-én a király az első osztályú vaskoronarendet adományozta Wekerlének. Szapáry bukása után a király Wekerlét nevezte ki miniszterelnökké 1892. november 17-én. Kinevezését követően a pénzügyi tárcát továbbra is megtartotta. Miniszterelnöksége alatt zajlott az úgynevezett magyar kultúrharc, amelynek végeredményeképpen az állam és egyház funkcióit szétválasztották, folytatta a valutaszabályozás megkezdett műveletét, és kiterjesztette nagyívű adóreformját, valamint megindította a millenniummal kapcsolatos előkészítő munkálatokat. 1895 januárjában visszalépett miniszterelnöki pozíciójától. 1896-tól tíz éven át az újonnan felállított Közigazgatási Bíróság elnöke, így a főrendiház tagjai közé lépett, gyakran szerepelt  e ház pénzügyi bizottságában. Tovább a következő oldalra
A 20. század első évtizedének közepén kialakult válságot az úgynevezett koalíciós kormány kísérelte meg kezelni, melyet 1906. április 8-án nevezett ki az uralkodó, melynek élére Wekerle Sándor került. Miniszterelnöki funkciója mellett egyidejűleg a pénzügyi tárcát ismételten megtartotta. Második miniszterelnöksége alatt folytatta adóreformját, valamint 1907-ben megkötötte Ausztriával a gazdasági kiegyezést. E miniszterelnöki időszakára esik a példaértékű, ma Wekerle telepnek nevezett, a közalkalmazottak megfelelő szociális életkörülményeit biztosító városrész felépítése, amelynek részletes kidolgozásában is részt vett. Wekerle 1910. január 17-én mondott le tisztségéről. Hét év múlva, IV. Károly kérésére harmadik alkalommal is az ország élére került. A rövid életű Eszterházy-kabinet bukása után 1917. augusztus 20-án a király az idős Wekerlét nevezte ki miniszterelnökké. Az első világháború dúlásai közepette is egy új, hatékonyabb adórendszer kidolgozásával foglalkozott. Az összeomlás időszakában 1918. október 30-án lemondott, majd a Tanácsköztársaság időszaka alatt a kommunisták túszként tartották fogva. 1921 nyarára betegsége elhatalmasodott, az addig hatalmas termetű férfi testsúlyának felére fogyott, majd 1921. augusztus 26-án Budapesten elhunyt. Ravatala a Magyar Tudományos Akadémia épületében volt, végső nyugalomra pedig a Kerepesi úti temetőben talált.
Wekerle életrajza Gondolatai Wekerléről írták Történetek róla Archívum Bolt Linkek Képek Bejelentkezés, cím

Wekerle Sándor

szülővárosa Mór

Az állandó kiállítás Mór központjában, rendezett, ápolt parkokkal, kerttel övezett, későbarokk kastélyban található. A Móri borvidék ékszerdoboza nemcsak szellemi és kulturális örökségéről, de a várostt körülvevő páratlan természeti környezetről és boráról, az Ezerjóról is híres.
Több info Több info Wekerle életrajza