Wekerle Sándorról szóló történetek     A kosztos diák   A móri évek után Wekerle Sándor a székesfehérvári ciszterciták gimnáziumnak lett rendes tanulója, azonban nem lakott benn, mert a közvetlenül ezt megelőző évben gyászos kimenetelű járvány lépett fel az internátusban, s emiatt a szerzetesek nem vettek fel többé bennlakókat. A diákot apja két öreg kisasszonynál helyezte el, akik kosztos diákokat tartottak. Wekerle Sándor saját előadása szerint úgy nyerte el kegyüket, hogy a kisasszonyok részére ebédnél és vacsoránál mindig az egyik diáknak kellett borosvizet kevernie, s ezt a diákot egyszer Wekerle Sándor helyettesítette. Ő azután csak úgy csinált, mintha vizet is öntene hozzá, de majdnem tisztán adta nekik a bort. Ki is jelentették, hogy Wekerle nagyon jól tud keverni s ettől a naptól kezdve az ő tiszte volt a kisasszonyokat itallal ellátni. Több házigazdájáról nem emlékezett meg Wekerle, ellenben sokszor emlegette, hogy kosztos diák korában került össze életre szóló hű barátjával, Schmidt Józseffel, aki később esküvői tanúja volt. Ezt követően szép karriert futott be, miniszteri tanácsosként az ezredéves országos kiállítás és történelmi főcsoport első elnöke, majd pedig a Pénzintézeti Központ első elnöke lett. Esténként, a tanulás befejeztével vele olvasgatták nagy buzgalommal Horváth Mihály nagy történelmi művét, ami felkeltette érdeklődését a politika iránt. A nyolc diákév gyorsan elrepült. Wekerle osztályának folyamatosan egyik legkiemelkedőbb tanulója volt, de viselkedésétől nem voltak túlságosan elragadtatva. – Ministrálni jól tudott és nagyon szeretett, ezért mise után úgy eldugta a ministránsruhát, hogy más meg ne találhassa. Az oltár mögötti rejtekhelyet csak akkor árulta el, amikor volt osztálytársaival a negyvenedik érettségi jubileumra jöttek össze.   Görög Staub Károly – Patay Géza:  Wekerle Sándor Helikon 2011. Tovább a következő oldalra
Az ifjú Wekerle Sándor
Wekerle Sándor diákkori képe Wekerle életrajza Gondolatai Wekerléről írták Történetek róla Archívum Bolt Linkek Képek Bejelentkezés, cím