Wekerle Sándorról szóló történetek  A Wekerletelepről  A pénzügyi reformok mellett Wekerle Sándor más téren is a nagy szociális reformok megindítója volt Magyarországon. Az ő nevéhez fűződik Kispest megyei város közigazgatási területén fekvő tisztviselőtelep megalkotása. A hazai ipar 1890-es években tapasztalható rohamos fellendülése folytán különösen Budapest székesfőváros lakossága növekedett meg a természetes népszaporulatot messze meghaladó mértékben, ami azután több irányban hátrányosan hatott az azzal lépést tartani nem tudó társadalmi és szociális életviszonyokra.  A jobb kereseti viszonyok ugyanis oly mértékben vonzották a főváros lüktető életébe a munkáselemeket, hogy a székesfőváros a munkásság kereseti viszonyainak, valamint egészségügyi és erkölcsi érdekeinek megfelelő számú lakást biztosítani nem tudott. Bár elsősorban a székesfővárosnak kellett volna a lakásviszonyok javításáról gondoskodnia, az aktuális helyzet gazdasági és szociális következményeit Wekerle Sándor előre látva, a székesfőváros perifériáján több ezer tisztviselőcsalád elhelyezésére alkalmas egészséges fekvésű munkástelepek létesítésére törekedett. Felismerte, hogy a nagy tőkebefektetést igénylő és kisebb anyagi hasznot hozó szociális telepek létesítésével járó feladatok megvalósítását az államnak kell vállalnia, amely nemcsak magasabb etikai rendeltetésénél, de nagyobb tőkeerejénél fogva  hivatottabb is nagyobb szabású és  közérdekű intézmények létrehozására és vezetésére. Kezdeményezésére a kormány a székesfőváros tőszomszédságában fekvő Kispest megyei városhoz tartozó magánterületből megvásárolt mintegy 470.000 négyszögölnyi ingatlanon 785 földszintes és 306 emeletes pavilonrendszerű házban elhelyezett 58 egyszobás, 4161 kétszobás, 516 háromszobás és 18 ennél nagyobb lakást. Összesen 4753 kertes lakással és mintegy 22.000 fős lakosság napi szükségletének könnyebb beszerzését biztosítandó megfelelő számú üzlethelyiséggel, templomokkal, 4 iskolaépülettel, 6 óvodával, fásított széles utakkal és utcákkal, fővárosi méreteket meghaladó parkkal, évi 3.000.000 köbméter ivóvíz termelésére alkalmas saját vízművel rendelkező, csatornázott és utóbb villanyvilágítással is ellátott lakótelepet létesített, amelynek lakásait olcsó bér mellett az állami és magánüzemek munkásainak és alkalmazottainak a mindenkori pénzügyminiszter adta bérbe. Tovább a következő oldalra
Kétségtelen, hogy e lakások bérének a lakosság kereseti viszonyaihoz igazodó megállapítása a fővárosi lakások bérleti díját hosszú távon lenyomta, s ezzel a munkásság életviszonyain javítva a termelési költségekre is kihatott. E teleppel tehát nagynevű megalkotója példát óhajtott adni a jelentékenyebb iparvállalatoknak arra, hogy munkásaik egészséges elhelyezéséről a saját erejükből miként gondoskodjanak. Wekerle Sándor elgondolása szerint megépített és a székesfőváros területén szétszórtan fekvő munkahelyekről villamossal is könnyen megközelíthető telepen találtak a közalkalmazottak korszerű és megfizethető otthonra, amelyet a nagyváros tömeglakásaiban hiába kerestek. Ez az akció Wekerle Sándor legszemélyesebb műve volt. Maga tervezte és rajzolta a háztípusokat, tárgyalt kis- és nagyiparosokkal. Az építőanyagokat is személyesen válogatta ki. A pénzügyminisztérium fogadóterme tele volt mintaablakokkal, -ajtókkal és különféle téglákkal. Kitűnő ötleteinek egyike: a téglakartell számítását úgy húzta keresztül, hogy a helyszínen, homokból gyárttatta a téglát. Görög Staub Károly – Patay Géza: Wekerle Sándor Helikon 2011.
Wekerletelep, homlokzati vázlat Wekerletelep - alprajz - vázlat Wekerletelep, Hungária út Wekerle életrajza Gondolatai Wekerléről írták Történetek róla Archívum Bolt Linkek Képek Bejelentkezés, cím